Szellőztetéssel a pára és por ellen
A páratartalom hőérzetünket és egészségünket is befolyásolja. Alacsony páratartalomnál a levegőt hidegebbnek, magasnál melegebbnek érezzük. 24 fokot 0%-os relatív páratartalom mellett például 21-nek érzünk, 100%-os relatív páratartalom mellett viszont 27-nek.
Az optimális páratartalom
A szabványok 30 és 70 % közötti nedvességtartalmat ajánlanak, az egeszséges tartomány 45-60 % között van, de ha a lakás pormentes, a 35-45 % még nem okoz problémát. Az optimális az 50-55%. Ez 20 foknál 8,5 gramm nedvességet jelent köbméterenként. A túl nedves és a túl száraz levegő egyaránt rossz közérzetet, ezen kívül egészségügyi és egyéb problémákat okoz.
Ha túl nedves a levegő…
A túl magas páratartalom – amit elsősorban alapos szellőztetéssel lehet eltávolítani - kedvez a gombák, például a penész, az atkák, és a különböző baktériumok elszaporodásának, ami különböző betegségek kialakulásához vezethet, az asztmától az ízületi gyulladásig, de megfigyelték, hogy például depresszió is gyakrabban kialakul.
Honnan kerül a lakásba a pára?
Bent páraképződésel jár a zuhanyozás, a főzés, a mosogatás, a felmosás; párát termelnek a növények és az emberek is – egy ember például körülbelül 3 liternyit egy nap. A falak felveszik a belül képződött felesleget, nem megfelelően vízszigetelt házakban felszivároghat a talajnedvesség, a réseken pedig átjut a külső nedvesség. A nedves falak lehűlnek, hőszigetelő képességük pedig jelentősen romlik. A hidegebb felületeken lecsapódik a pára, ami a falak penészesedését okozza.A levegőnek is van saját páratartalma és a hőmérsékletétől függ, hogy mennyit képes felvenni.
Nyáron a kinti 25 fokos levegő, ha relatív páratartalma 100%, akkor 23 gramm nedvességet tartalmaz. Télen viszont 1 köbméter 0 fokos kinti levegő legfeljebb 5 gramm nedvességet tartalmazhat. Ha ez bekerül a házba, ahol aztán változatlan nedvességtalommal 20 fokra melegszik, a relatív páratartalom már csak 30%-os, ami viszont száraz, és szintén nem egészséges.
Ha túl száraz a levegő….
A száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is.
Páraszabályozás a lakásban
A pára mennyiségét az épületben némiképp a különböző építőanyagok is szabályozzák. A gipsz, pontosabban az abból készült válaszfalak, álmennyezetek, vakolatok például fel tudják venni, majd utána leadni a felesleget.
A nedvességet elsősorban gyakori szellőztetéssel lehet eltávolítani; a gépi szellőztetés automatikusan érzékeli a pára mennyiségét, és ennek függvényében működik.
A száraz levegőn sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik.
A német Passivhaus Institut télre a növényeken kívül a szellőztetés kismértékű visszafogását, és a környezet pormentesen tartását javasolja a levegő szárazsága, illetve a szárazság okozta kellemetlen közérzet ellen.