Mit ígér a passzívház? 

A passzívház úgy éri el a lehető legmagasabb komfortot, hogy energiafelhasználása töredéke a hagyományos épületekének.  

Milyen egy passzívház?

1. A passzívházak fűtési és hűtési energiaigénye egy régebbi épület fűtési energiaigényének 6-10, egy újnak pedig átlagban 12-15 százaléka. Rezsiköltsége tehát arányaiban még ennél is alacsonyabb.
 
2. A passzív házakban, mivel sehol sincsenek rések és vastag a szigetelés, a falak hőmérséklete állandó és nincs huzat. 
 
3. A passzívházakat gép szellőzteti, ez pormentesen tartja a levegőt, nem engedi a túlzott mértékű párásodást, és garantálja az egészséghez szükséges mennyiségű friss levegőt.
 
4. A passzívház nyáron sem melegeszik fel túlságosan, és ehhez nincs szükség aktív hűtési rendszerre.

A passzívház-szabvány

A szabványt a német Passivhaus Institut dolgozta ki. A legfontosabb kritériumok:

1. A passzív ház fűtéshez és hűtéshez szükséges energiaigénye legfeljebb 15 kW négyzetméterenként évente.
 
2. A passzívház primér energiaigénye – a fűtéshez, hűtéshez, melegvíz-készítéshez és a háztartási energiaellátáshoz szükséges mennyiség - legfeljebb 120 kW négyzetméterenként évente. A primér energiaigény kiszámításakor a megújuló energiaforrások 0-nak, a gáz 1-nek, a villany 2,5-nek számít.
 
3. A passzívházban természetes úton legfeljebb a levegő 60%-a cserélődik ki még akkor is, ha a kinti és benti tér között 30 km per órás szélsebességnek megfelelő nyomáskülönbség alakul ki.
 
4.  Nyáron külső árnyékolók nélkül is 10% alatt van a valószínűsége annak, hogy 25 foknál magasabb lesz a benti hőmérséklet.  

Tapasztalatok

A németországi tapasztalatok szerint 1991 és 2008 között az első, a darmstadti passzívház átlagosan 9,2 kWh energiát igényel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként évente – kevesebbet, mint amire bárki is számított, és mintegy 1/20-adát annak, amennyit egy átlagos, új építésű német épület. Nagy-Britanniában az enyhébb telek ellenére egy tipikus épület szintén 200 kWh energiát fogyaszt négyzetméterenként évente.
 
A passzívházak energiaigénye egyébként a mérések szerint a legmagasabb az első évben, majd az épület kiszáradásával csökken, míg a 2.-3. évben megközelíti, illetve eléri a végleges átlagot.