Talajhőcserélő - a házba temperált levegő érkezik

A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt
 
A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít.

 

Működése

A talajhőcserélő egy általában 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik.

 

Elhelyezése és méretezése

A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé. A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő.
 
Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. A méretezéshez létezik számítógépes program, ami letölthető a http://www.rehau.hu oldalról.
 
A csöveket, ha van hely, a ház körül, körülbelül 2% lejtéssel fektetik, hogy a kondenzvíz a legmélyebb ponton összegyűlhessen és el lehessen vezetni.
 
A talajhőcserélő karbantartása a csövek évenkénti átmosásából és a légszűrők időnkénti cseréjéből áll.

 

Milyen csövek alkalmasak?

Elvben bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződés.