Hűtés és árnyékolás a passzívházban

A téli fűtés mellett az energiaszükséglet egyre nagyobb részét teszi ki a nyáron szükséges hűtés. A passzívházban az előírások szerint 10%-nál kisebb a valószínűsége annak, hogy az épület belsejében 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, ezért általában nincs szükség aktív hűtésre.

 

Hűtés a meglévő berendezésekkel

A passzívházban a vastag szigetelés és az amúgy is meglévő gépészet is sokat segít a felmelegedés elkerülésében.A hővisszanyerős szellőztetőgép hőcserélőjének iránya megfordítható, és különösen talajhőcserélővel összekötve lehűti a bejövő levegőt. Még hatékonyabb hűtést tesz lehetővé a kompakt készülék.
 
Amennyiben a kiegészítő, temperáló fűtést mennyezetfűtéssel oldják meg, ez nyáron hűtést is lehetővé tesz.

 

Árnyékolás

Ami az egyéb eszközöket illeti, a ház déli, keleti, és nyugati homlokzatán árnyékolókat használnak. Két megfontolás érvényesül: az ablakok előtt, különösen délen a téli árnyékolás nem kívánatos, mivel ekkor a cél az ablakokon bejutó napsugárzás maximális hasznosítása. Nyáron azonban szükség van rá, hogy az épület ne melegedjen túl.
 
Az árnyékolás történhet lombhullató növényzettel, pergolával, és főként a déli oldalon, pontosan megtervezett tetőkinyúlással. Ilyenkor tavasszal még több hő jut be az épületbe, mint amennyi távozik, nyáron azonban a nap egyáltalán nem süt be az ablakokon.
 
Árnyékolóként különböző zsalukat, illetve redőnyöket is használnak, de ezek csak az egyéb árnyékolással együtt igazán hatékonyak.

 

Építészeti megoldások a felmelegedés ellen

Az egyszintes épületeknél a megfelelően átszellőzött padlás is véd a túlmelegedés ellen, ha pedig a házban nagy a hőtároló tömeg, az ki tudja egyenlíteni a hőingadozásokat mind télen, mind nyáron.
 
A passzívházakban a hőtároló tömegnek kisebb a jelentősége, mivel a résmentes, vastag szigetelés nem enged számottevő hőt a házba.
 
Az Egyesült Államokban végzett részletes felmérések szerint egyébként a nagy hőtároló képességű falakból készült épületeknek mind a fűtési mind a hűtési energiaigénye csökkent az ugyanolyan hőátbocsátású, de könnyűszerkezetes falakból építettekhez képest. A különböző anyagokkal végzett vizsgálatoknál a legjobb eredményeket a betonfalaknál kapták, ezen belül is azoknál, ahol a beton közvetlenül érintkezett a belső légtérrel. De még a polisztirol zsalus elemekből épült betonfalakkal is 6-8%-os megtakarítást értek el, az ácsszerkezetekhez képest.