Pelletfűtés

A pelletfűtést a legzöldebb fűtésnek is nevezik, egyrészt mert megújuló forrásból, illetve hulladék hasznosításából keletkezik, másrészt a keletkező füstgáznak kisebb a CO és a kéntartalma, mint amennyi más tüzelőanyagokból keletkezik, harmadrészt szén-dioxid kibocsátását 0-nak tekintik, mivel a növények elégetésükkor annyi CO2-t bocsátanak ki, mint amennyit életükben megkötöttek.

 

Az alapanyag

A pelletálás során az alapanyagot nagy nyomáson kis rudakká préselik, ezért tiszta, könnyen kezelhető és gazdaságosan szállítható. Az alapanyag gyakorlatilag bármilyen cellulóz-alapú növényi hulladék lehet, így készül pellet faforgácsból, fűrészporból, szalmából, mezőgazdasági hulladékból és fűből is. Ugyanakkor, bár már léteznek pelletkandallók és kazánok, amelyek bármilyen alapanyagból – tehát fa, energiafű, kukoricacsutka, mezőgazdasági hulladék - készült pellettel működtethetők, a többség nem, mivel az eltérő minőségű tüzelőanyagokból a többi között eltérő mennyiségű salak képződik.

 

Fapellet, energiafű, mezőgazdasági hulladék

A leggyakrabban használt pellett jelenleg a forgácsból vagy fűrészporból készülő fapellet, amelynek az ára jóval kedvezőbb a gázhoz vagy az olajhoz képest. Egyre nagyobb teret hódít az energiafűből, vagyis a direkt erre a célra termesztett fűből készülő pellet is, és a különböző pelletek eltüzelésére alkalmas berendezések megjelenésével várhatóan gyakoribbá válik majd a mezőgazdasági hulladékból előállított pellet is.

 

Mennyibe kerül?

A pellet ára nemcsak a gázhoz képest kedvező. Igaz ugyan, hogy 1 kg fapellet több, másfélszer-kétszer annyiba kerül mint 1 kg tüzifa, de mivel fűtőértéke magasabb és a pelletkazán hatásfoka is nagyobb, 1 kW energia ára összességében akár alacsonyabb is lehet.

 

Hasznosítás - kandallók és kazánok

A pelletet kétféle módon hasznosítják: vagy kizárólag a levegőt fűtik vele, vagy a tüzelőberendezést rákötik a központi fűtésre, és melegvíz előállítására is használják.
 
A legolcsóbb kandallók csak légfűtésre használhatók, a drágább vízteresek központi fűtésre és melegvízellátásre is, míg a legnagyobb teljesítményű és legdrágább kazánok inkább az utóbbira alkalmasak. Ugyanakkor ezek kevésbé fűtik feleslegesen a levegőt, ami a passzívházakban lényeges szempont.
 
A kizárólagos légfűtés a passzívházban sem elég, ugyanakkor minden alacsony energiaigényű épületbe elegendő egy kisteljesítményű vízteres kandalló is, ami a szükséges fűtés mellett a melegvizet is előállítja. Ehhez a kandalló mellett szükség van egy néhány száz literes puffertárolóra is, amely egyébként a napenergia hatékony hasznosításához is szükséges lehet.

 

Beépítés

Az előírások szerint a pelletkandallókhoz és kályhákhoz is kell kémény, pontosabban egy füstelvezetésre alkalmas cső (füstcső), legalább 1,5 m hosszú függőleges szakasszal. Ez a passzívházakban még megfelelő tömítés mellett is hőhíd kialakulásával, és megnövekedett hőveszteséggel jár. Pontos számítások szükségesek annak megállapításához, hogy a cső miatt a ház elveszíti-e passzív-minőségét; ennek egyébként elsősorban hivatalos minősíttetéskor van jelentősége.
 
Létezik speciálisan passzívházakba kifejlesztett pelletkandalló is, önálló levegőellátással.