A passzívház szerkezete

Ahhoz, hogy egy épületnél az energiaszükségletet 15 W/m2K alá lehessen szorítani, kulcsfontosságú a szerkezeti elemek megválasztása, és azok hőhídmentes beépítése.

 

Előírások a szerkezetre

A Passivhaus Institut előírásai szerint a szerkezeti elemek ψ értékének 0,01 W/mK alatt kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a külső falak, az aljzat és a tető U-értéke 0.1 és 0.15 W/(m²K) között van. A beépített ablakoknak (méret: 1,23 X 1,48) beépítés előtt el kell érniük a 0,8, beépítés után pedig a 0,85 W/m2K U-értéket, így belső felületük hőmérséklete mínusz 10 fokban is 17 °C-nál magasabb. A bejárati ajtók (méret: 1,10 m * 2,20 m) beépítés előtt legfeljebb 0.54, beépítés után 0,80 W/(m2K) U-értékűek.

 

Mit jelent ez?

Összehasonlításképpen a jelenleg hatályos építési szabvány szerint egy új épületnél Magyarországon a külső fal 0,45 W/(m²K) (minimum háromszor annyi, mint a passzív házban), a homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 W/(m²K) (kétszer akkora, mint egy passzívházban), talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban 0,50 W/ m²K (több, mint háromszor annyi, mint a passzív házban).
 
A 0,45 Wm2/K azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi falfelület 1 fok hőmérsékletkülönbségnél óránként 0,00045 kilowattal fűti az utcát. 10 fok különbségnél ez tízszeres, de például ha az átlaghőmérséklet -6 fok, és bent mondjuk 21 fok van, már 27-szeres. Decemberben egy 100 négyzetméteres, 0,45 Wm2/K falazatú háznak csak a falai 720 kilowatt energiát veszíthetnek - csaknem a felét annak, amit egy ugyanekkora passzívház egész évben fűtésre és hűtésre elfogyaszt.

 

Falak, aljzat és tető hőszigetelése

Többféle, az előírásoknak megfelelő ajtó és ablak kapható, az aljzatot, a falakat és a tetőt azonban erősen – és hőhídmentesen - szigetelni kell, az aljzatot körülbelül 20, a tetőt pedig 40 centiméter vastagságban. A falak szigetelésének vastagsága a választott építőanyagtól függ, átlagban 30 centiméter elegendő.

 

Falszerkezetek

Gyakorlatilag bármilyen falszerkezettel el lehet érni a passzívház minőséget, a gyakorlatban azonban olyan rendszereket érdemes választani, amelyekből minél olcsóbban és a kivitelezői hibák lehetőségét lehetőleg minimalizálva lehet építeni.
 
Magyarországon az első minősített passzívház, és az első minősített úgynevezett háromliteres ház (energiaigény 23 kW négyzetméterenként évente) is "habház", vagyis az alap, a falak és a födém is neopor (speciális polisztirol) zsalukból álló építőelemekből készült, amit betonnal öntenek ki. Itt a technológiából következően a hőhidak keletkezése gyakorlatilag kizárt, és árban kedvezőbb a többi megoldásnál.
 
Németországban elterjedtek a könnyűszerkezetes passzívházak is, a jelenlegi magyar építési előírások azonban megkövetelik, hogy a könnyűszerkezetes építési rendszert egészben (tehát nem az elemeit külön-külön) minősítsék. Mivel a Passivhaus Institut által hivatalosan minősített könnyűszerkezetes passzívház még nem épült Magyarországon, bizonytalan, hogy mely anyagok összeválogatásával készülő rendszer tudja majd teljesíteni a kritériumokat a már minősítettek közül.